Születésnapomra

Gyorsan elszállt ez az év is.

Nem kellett őt siettetni.

Amit adott, újabb ráncok

Mosolytalan öreg arcon.

75 év van mögöttem.

Mi nem ígért, nem követelt.

Nem sürgette lépteimet.

Ha elestem, kinevetett.

Rég nem töröltem le könnyet.

Befelé folynak csendesen.

Amit a sors csepegtetett:

Kevés szépet dédelgetem.

Elindultam…

  

„Elindultam szép hazámból

Híres kis Magyarországból.”

Félve féltem visszanézni,

Hosszú utam megszakítni.

  

Nem hoztam én el egyebet,

Halkan síró emlékeket.

Magyar földnek kevés porát

Szakadt, régi cipőm talpán.

  

Azt a kis port ma is őrzöm.

Kopott cipőm le nem törlöm.

El-elnézek feléd Hazám.

Ködbe burkol a távolság.

  

Adott Isten étket, szállást,

Kis időre megnyugovást.

Ha idegen föld zuhog rám

Kis Hazámnak kevés porát

Szép csendesen szórjátok rám.

  

(Magyar népdal nyomán)

Megkérdezlek vándormadár

  

Megkérdezlek vándormadár:

Két hazát mért választottál?

Melyikük ad otthont Neked,

Hol ver gyorsabban a szíved?

  

Két hazából melyik igaz:

Hová indulsz, vagy mit elhagysz?

Sokan keltek útra ősszel.

A megélhetés nagy úr, sürget.

  

Hosszú-hosszú utad során,

Hogyha hullócsillagot látsz

Gondolsz-e rá kicsi madár?

Idegenben porba hullnál

  

Ki fog téged megsiratni?

Kinek fogsz Te hiányozni?

Mert

Akinek jut két haza is,

Hontalan lesz mindhalálig.