Álom és Valóság Kezdőlap
-
-
Szeretettel üdvözöllek az oldalamon!
Szaip Istvánné Kiss Mária vagyok, egy 18 éve Angliában élő, unatkozó kisnyugdíjas. A kertünkben rókák és mókusok kergetőznek ( eddig még mindegyikük túlélte ).
Régóta írok verseket, de inkább csak az íróasztal fiókjának. Igaz, régebben időm is kevés volt rá, internet sem volt, így közzé sem tudtam tenni. Most szívesen megosztom Veletek, remélem Ti is olyan szeretettel olvassátok majd őket, amilyennel én írtam. Időközben már jelentek meg verseimből máshol is.
Minden kedves, oldalamra tévedt Olvasómmal megosztom: az itt megjelent verseim hosszú évek alkotásai. Ne tévesszen meg senkit, ha egy-egy napon akár 10 verset is fölteszek. Lehet, az már évek óta porosodott fiók mélyén, vagy egy-egy irodalmi oldalon megjelent. Talán százat sem éri el az, amely könyvben is olvasható, egy Magazin Évkönyvében, Meséskönyvben és Antológiában.
Több versemet megosztottak, nevemmel, amit köszönök. De jólesett volna, ha értesítést kapok róla. Kérem, ne használják föl őket akár reklám, vagy egyéb célra. Köszönök minden olvasást. Jólesne néhány beszélgető szó is.
Kérlek tiszteljetek meg hozzászolásaitokkal.
Üdvözlettel: Mária
-
Várjuk a vacsorát
Két kis róka, és még egy
Bejárnak a kertünkbe.
Sunyi képű csibészek,
Mindig nagyon éhesek.
Kapnak tőlem vacsorát,
Hozzá ezt a mondókát:
Ne haragudj, kiskomám,
Nincsen csirke, nincsen Tás.
Dobozos a kutyatáp,
Az ebéded, vacsorád.
Holnap kapok fizetést,
Leadhatsz egy rendelést.
Mivel a Tás igen drága,
Ne írjad rá a listára.
Az én szívtündéreim
Korábban írtam ezt a versemet, “Jó tett szívbeteg gyermekek Alapítvány” címszó alatti pályázatra. Könyvben jelentették volna meg. Mivel úgy érzem, ahogy a könyvet valaki megjelenteti, nekem nem felel meg, így itt adom csak közre....
Emlékezés, üzenet
Szép napot kívánok minden kedves Olvasómnak és Mindenkinek. 2026-ban lesz fél évezrede a mohácsi csatának. Hogy ilyen korán megírtam a versemet, oka, lehet lassan le kell tegyem a tollat. Nem mindig azt mondom, amire...
Rímfaragó
Ma olvastam egy pályázatot. Romhányi stílusában irandó vers a konyháról. Mivel nem igazán sikerült jól, nem pályáztatom, de itt továbbadom. Köszönöm, ha elolvassátok. Forr a leves, száll a gőz. Mari mama levest főz. Csülköt...
Álom-sirató
Kellemes új hetet kívánok Mindenkinek. Ma, mikor látom a fb-on, mennyire örülnek az emberek a friss hónak, egy szomorkás verset írtam. Fütött, meleg szobából jólesik a szállingózó hópelyhekben gyönyörködni, de a hajléktalanok élete ilyenkor...
Majális
Napnak meleg sugára Bimbót csal fa ágára. Rétnek minden virága Illatozni nem fárad. Dalol a sok kismadár. Izeg-mozog a világ. Néhányan ma jókedvvel Kiballagnak a rétre. Pokrócot leterítik, Majálist úgy ünneplik: Természetet éltetik. Egyikük...
Mókusokkal beszélgető
Benézett a mókuska. Madéretetőt rázta. Hogy lehet az mamóka? Madaraké tele van, Csak az enyém üres ma? Kis mókusok, mókuska Szilvafámat dézsmáltad, Utána a juharfa Termését is felfaltad. Úgy gondoltam, elég volt. Hogyha mindent...
Tavaszt váró
Kellemes novemberi napokat kívánok. Itt nálunk esik, megállíthatatlanul. Talán ezért is írtam tavaszt váró versikét. Avar alatt katica A telet átalussza. Ibolyának illata Előcsalja tavasszal. Vele alszik kis sün is. Virág illatát érzi Kibújik...
Mi fán terem
Van az udvar végében egy hatalmas fa, azt hiszem juharfa. Régen termesztettem nagyszemű babot. Ennek a fának is olyan termése van, mintha a nagyszemű hüvelyes bab volna. Most ezt eszegették, valószínű napok óta, mert...
Emlékezzünk
“Ez a csönd éve volt” Kértünk Téged, még dalolj. Vártak fenn a csillagok. Ők hallgatják szép dalod. Én még ma is meghallom, Ahogy a csönd hozzánk szól. Hallgatjuk és hallgatom, Hiszen a csönd úgy...
Márton napi “lúdkaland”
Kellemes novemberi vasárnapot kívánok Mindenkinek Kicsi voltam, pelyheske Lettem udvar kedvence. Egyszer én is felnőttem. A vadlúdak felettem Vé alakban repültek. Csalogattak kedvesen: “Gyere velünk keletre, Márton napot ne várd meg!” Rájuk mért’ nem...
