NAGY MAGYAROK IDEGENBEN
Image by Nancy Bolton-Rawles from Pixabay
Vándorbotra támaszkodva
Visszatekint hazájára.
Elindult a nagyvilágba,
Gyalogosan, magányosan.
Vezérelte:
Tudásszomja, kalandvágya.
Tehetősebb hajóra szállt.
Volt, kit elvitt a gépmadár.
Munkásságát, nevét hagyta
Hazájára. Nem tagadta
Magyarságát.
Tudós, Művész, és Alkotó
Neveit majd az utókor
Megismerni mért volna rest.
Nagy Magyarok idegenben
Velünk éltek, bennünk élnek.
Neveiket felsorolni
Hogy is tudnám. Célom inkább
Büszkeséggel emlékezni.
Ma embere:
Országhatárt, ha eléri
Lábát a gázról leveszi.
Kocsi ablakot lehúzza,
Úgy néz vissza bánatosan.
Mire gondol, mit hagy otthon,
Hű marad-e a hazához?
Nem tudja még, de ígéri
Hogy egyszerű emberként is
Magyar névre nem hoz szégyent.
Kik maradtok, se tegyétek!
