Versírókhoz:

A versírók Hiszek egye
Ars poetica-ja legyen:
Ne azt írd le, mit elvárnak,
Gondolatink szárnyaljanak.
Gyűlölködő, hangos szóval
Ne fejezzük ki magunkat.
Ha elsírod bánatodat,
Másokét is belefoglald.
Mikor dalol a csalogány,
Sokunk hallja a szép hangját.
Ha az erdőt szél zúgatja,
Messziről is meghalljad azt.
Hideg, téli hóesésben
Hajléktalan kint nyögdécsel
Ne fordítsd el a fejedet.
Pár mondattal érezz vele!
Sok milliós csecse-becse
Melegíti a lelkedet?
Ki dölyfösen félrenézel.
Megérdemlem,, ezt érdemled!
Én életem, Te életed.
Ne dobjatok követ én rám!
Karcolt, vésett a ceruzám.
Tudom,kedves Rita, de van akinek 9o milliósra is telik. Mások meg éheznek.
Köszönöm az olvasást, Mindenkinek is.
A.
“Sok milliós csecse-becse
Melegíti a lelkedet?”
Kedves Anci! Nem tudom, nekem erre nem telt soha.
Szeretettel: Rita