Vadalmafa meséje
Photo by David Taljat: https://www.pexels.com/photo/white-tree-on-flower-field-5587451/
Képre írt versike.
Vadvirágos rétnek kellős közepébe
Hogyan is kerültem, elmesélem néked:
Esteledett, mikor hazafelé tartott
Egy kicsike rigó. Nagyon elfáradott.
Ezerszínű virág szépségét, illatát
Megcsodálni leszállt, eltátva csöpp száját.
Belőle egy kis mag akkor földre pottyant.
A fű betakarta, ő meg nem találta.
Új tavasz hajnalán az áldott Napsugár
Élesztgetni kezdett. Bíztatón sok virág
Féltve őrzött engem. Növekedni kezdtem.
Virágba borultam tavaszi hajnalon.
Hófehér virágom bódítón illatos.
Nem nemesítettek, vadalmafa lettem.
Sünnek eledele. Kismadár röptében
Ágamon megpihen, nyári nagy hőségben.
Árnyat adok Néked, ha erre jársz ember.
Köszöntelek drága Rita. Értéssel olvasod mindig kis versikéimet. Ölellek érte. Szép hétvégét kívánok. Anci/Mari
Kedves Anci!
Jó, hogy feltetted a facebookra is, ott sokkal többen olvassák. Bizony, nem minden az emberé, az állatoknak is enniük kell. Nekünk pedig csodás lombot ad a fa.
Szeretettel: Rita