Kategória: Az életről
MIKOR VÁLLADRA ÜL…
Ha a halál válladra ül Bent a lélek elszenderül. Fel-felébred emlékezni, Emlékekből kitörölni Azt a sok-sok megbocsájtást, Mivel magadnak ártottál.
MÚLT/AM/ ÉS JELEN/EM/
Kis házunk volt nádfedeles.Édesapám cseréltetteDivatosabbra, palára.Szegény akkor nem gondolta:Egyszer, évtizedek múlvaKinek háza nádfedelesMár nem szegény, módos ember.
ÜRES A PÉNZTÁRCÁM BELSEJE
Üres a pénztárcám belseje. Érzi, hogy elseje közeleg. Jól tudja, nem tömöm degeszre, Ezért oly szomorú szegényke. Ne vess meg, írok még verseket. Web-oldalt lezárom ígértem. Megnéztem, olvasnak pár ezren. Kicsit még maradok Veletek....
SORSKÖNYVÜNK Lapjai
Sorskönyvben a lapokHa:Gyűröttek, sárgultak,Akkor már ne lapozd,Tedd félre, rejtsd el azt. Mikor az ősz szeleLapozza helyetted,Ne ejtsél könnyeket.Elrepült éveketVissza már semmi semHozhatja, higgy nekem! Amikor a lapokKönnyedtől ázottanEggyé összefagytak,Hiába próbálodSzét azok nem nyílnak. Ne...
ŐSZI SZÉL
Őszi szél kerget egy elsárgult levelet.Ősznek hűvös szele így üzen én nekem:Nem ősz még egy levél, maradj és higgy, remélj!Mit üzensz, elhinném, de szürke, már nem kékFenn az ég.Látod: A falevél sem harcol, menni...
RÉGIMÓDI TÖRTÉNET
Régi mese felnőtteknek.Ha olvassa ifjú, s gyermekKis örömet leljen benne. Ifjú herceg kora reggelFelébredett nagy, jó kedvvel.Különös álmát követte,Kilovagolt az erdőbe.Vadászoktól azt hallotta:Lőni őzre, vagy szarvasraMinden hercegnek lőn álma.Lombos ágak simogattákIzgalomtól piros arcát.Meglátott egy...
UNATKOZTAM, FIRKÁLGATTAM
Lapos a biciklim kereke. Nem jutok el vele messzire. Elmondok egy titkot, ne nevess: Biciklin utasként sem ültem. Kisütött reggel a Napocska. Szennyesem boldogan kimostam. Kitettem kötélre száradni. El kezdett az eső zuhogni. Búzámat...
MESÉLT A KÉT TESTVÉR
Mesélt a két testvér. Meséjük elején Könnyeket ne ejts még, Hiszen a végére Mindig a jók győznek. Oly sokszor gondolja Mesék olvasója: Valósággá válna Sokunk kívánsága. Győzzön az értelem! Soha ne szenvedjen, Aki nem...
NAGY MAGYAROK IDEGENBEN
Vándorbotra támaszkodva Visszatekint hazájára. Elindult a nagyvilágba, Gyalogosan, magányosan. Vezérelte: Tudásszomja, kalandvágya. Tehetősebb hajóra szállt. Volt, kit elvitt a gépmadár. Munkásságát, nevét hagyta Hazájára. Nem tagadta Magyarságát. Tudós, Művész, és Alkotó Neveit majd az...

