Virágos kert közepében Rózsa bokor húzódott meg. Illatozó, szép virágát Nem láthatták, nem csodálták. Repkény bokor nőtt föléje. Sárga rózsát körbe nőtte. Illatozott mindhiába, Kinyílott, majd porba hullott Kis virága. Valaki majd felfigyelt rá....
Temze vize fut, csobog. Úsznak rajta a habok. Eljutnak a tengerig. Tenger vize elnyeli Mind. Kint sétálok a parton. Mikor a szél sír, zokog Szomorú, bús sóhajom Megpihen a habokon. Szél, s a habok...
Ha szemedbe nézek: Két szemednek fénye Elárulja nékem, Mit irántam érzel. Ha szemembe nézel. Fáradt, szürke szemem Mit árul el Néked? Mondd el, szépen kérlek. A szemednek fénye Nem ragyog rám mégsem, Hisz úgy...
Mezei pacsirta Felszáll a magasba. Gyönyörű hangjával Hívogat, csalogat. Légy Te is pacsirta, Akár csak egy napra. Ne tétovázz sokat. Szállj fel a magasba. Mert a kis pacsirta Leesik, lezuhan, Ha egyedül marad, Hiába...
Régi vicc: “Bácsikám! Zörög a sárhányó. Nem hallom fiacskám, Zörög a sárhányó.” Mi nem vicc, Fiacskám: Háborog Földanyánk. Reng a föld, erdő ég, Ha tőled távol még Nem látod, nem hallod. Zörög a sárhányó....
Nézz fel ma, kérlek Nézz fel az égre. Festették egykor, Látták is akkor Tündöklő kéknek. Mit látsz ma ember? Sűrű porfelleg Száll el feletted. Eltakar Napot Holdat, csillagot. Tengernek szine Sem kék már régen....
“Fölszállott a páva a vármegye házra” Fölszáll most a sóhaj mennynek kapujába. Nyugtalan a szívünk, magányosak lettünk. Igaz hittel kérjük Teremtő Istenünk: Bezárt lelkünk, ajtónk tágasra kinyíljon. Rózsa, mi még bimbó, porba le ne...
Üzen a nyár, későre jár.Odafönt vár egy más világ.Vissza ne sírdFöldön töltött kis örömöd.Felhők fölött élet örök…?Üzen a nyár, utolsó nyár…?Odafönt már semmise fáj.Ha lenézel onnan egyszerKi emleget szeretettelNéki küldd el harmatcseppekFormájában áldásodat.
Mesélek egy történetet. Mese, avagy igaz lehet…? Hű olvasóm, kérlek döntsd el. Elhallgatott egy estelen Kis tücsöknek szép zenéje. Irigyei sokan voltak Ajtó elé követ raktak. Által esett szegény azon. Elpattantak mind a húrok...
Fenn az égen halvány kékben Pajkos felhők kergetőznek. Néha alakot öltenek, Madár, avagy medve képben. Addig élnek, míg egy vihar Mindegyiket szét cibálja. Földig érő sötét felhők H a Megzavarják e miliőt: Ember, s...
