TISZTA BÚZA KÖZÖTT KONKOLYT MÉRT TALÁLTAM?
Sok konkoly termett a sárguló búzában.
Felette repked egy éhező madárka.
Szárnyait kitárja, kalászra rászállna.
Éhező fióka otthon nagyon várja.
Jó gazda reménnyel szemeket rostálja.
Búzaszemet talál, gyűjti egy kis tálba.
Jövőre elveti, a konkolyt kiönti.
Tiszta búzát fog majd földje teremni?
Versemet míg írom, távolba elnézek.
Tiszta búza között konkolyra mért leltem?
Talán, mert virága illatos, mutatós.
Így történhetett meg, hogy engem becsapott.
Drága Rita! Köszönöm, hogy értéssel olvastad. Kicsit homályosan fogalmaztam, bízva az értő olvasásban.
Ölelésem,
“Tiszta búzát fog majd földje teremni?”
Kedves Anci! Nem, mert a rossz itt van a földön és itt is marad. Ezzel kell számolnunk.
Szeretettel: Rita