ŐSZI SZÉL
Őszi szél kerget egy elsárgult levelet.
Ősznek hűvös szele így üzen én nekem:
Nem ősz még egy levél, maradj és higgy, remélj!
Mit üzensz, elhinném, de szürke, már nem kék
Fenn az ég.
Látod: A falevél sem harcol, menni kész.
Pedig ő jól tudja, odalent a porban
Sokan rátaposnak, bele ősz sarába.
De élte boldog volt, Napfénytől ragyogó.
Bús őszi napokon, sokunk már mit várhat…?,
Kit élte reggelén, delén és estelén
Taposni nem féltél. Majd, ha az őszi szél
Felkapja, elviszi, nyugalmát megleli.
Igen, akinek az élete boldog volt, talán a búcsúzás is könnyebb.
Köszönöm szépen ittjártad.
Mari
“élte boldog volt, Napfénytől ragyogó.”
Nagyon szép sorok.Bizony így van, ráadásul most ismét aktuális.