Nyárutó
Rövidülnek a nappalok.
Langyosabbak, nem oly forró.
Vígan dalol a kismadár,
Csak a varjú mondja, hogy kár.
Ő sem siratja a nyarat.
Kifakult fekete tolla.
A szókincse ilyen kicsi
Meg kell bocsájtani neki.
Eső mosdatja a földet.
Eláztatja a kis őzet.
Mégsem bánja, múlik a nyár,
Patak víz is forró volt már.
Régi nyarak szép emléke
Úgy vigasztal szarvast, őzet:
Talán az ősz melegével
Kárpótol majd a természet.
Nem lesz rideg, nem lesz hideg.
Remény gyúl a kis szívekben.
Szia kedves Rita. Mostanság elég sok varjú is megjelent nálunk, kárognak, de én is megbocsájtok nekik. Még a szarkák tudnak hangoskodni becsületesen. Ölellek. További kellemes napot kívánok.
“A szókincse ilyen kicsi
Meg kell bocsájtani neki.”
Tüneményes. Én is megbocsátok neki.
Szeretettel: Rita