Rex felügyelő után szabadon
Szép estét kívánok Mindenkinek!
Ma sem verssel jelentkezem. Minap benéztem régi verseimhez. Magam is elcsodálkoztam, mikor írtam őket?, ennyit?. Nem ugyanazon gondolatok sorozata, így szinte kifogytam a témából. Tegnap megnéztem egy részt a Rex felügyelő sorozatból. Egy krimi író végez azzal az íróval, akit jobban elismernek. Végezni kíván a Kiadó vezetőjével, és a szerkesztővel is. Akkor elgondolkodtam, talán meg is értettem a fb-on, különböző irodalmi oldalakon és Magazinokban megjelentetett amatőr költők reakcióit egy-egy írással, verssel kapcsolatban. Elég, ha több tagja van, olvasottabb egy Magazin, vagy irodalmi oldal, vagy versíró, olyan szívesen intrikálnak, vagy bántó szavakkal illetik, hogy érthetetlen. Még azt is kitalálta valaki okos…?, úgy is le lehet valakiket járatni, hogy elhíresztelik róla: “adathalász.” Hogy ettől még az ilyen ember nem lesz olvasottabb, nem zavarja, ír-ír és ír.
Most én nem közlök verseimből, csak itt, és nem olvasom azok verseit sem, akiket eddig szívesen olvastam.Megvárom, míg elgondolkodnak, hogyha elénekli valaki saját versét, még nem kerül fel a klasszikusok közé. Divat lett a megzenésített vers, persze ez is kivánnivalót hagy több alkotásnál.
Elköszönök, ma kicsit átmentem kritikusba. Ha valaki engem is kritizálna, jól is esne, mert abból tanul az ember. De nem, megszámolják, hol olvastak többen, mint őt, másokat, aztán jön a fúró, villanyfúró, jó hangosan.
További szép estét kívánok.
Nem az olvasás mennyiséggel van kedves Rita gondom. Inkább azzal, hogy sokan számolgatják, kit, hol, hányan olvasnak, és ha többen, mint őt, akkor bántó szavakkal illetik a másikat. Nemcsak engem. Megértem, ha valaki kevesebb helyen van jelen, én is csak itt és a profilomon, mert egy oldalon pár versem megjelent , máris el kezdtek bántani. Sokallták a hagyott tetszésjelet, amit kaptam. Ki is léptem, ne zavarja őket. Anci
Kedves Anci!
Ez azért nem egészen így van. Rengetegen látogatnak a Facebookon. Nincs mindenkinek ideje arra, hogy külön-külön is felkeressen mindenkit a saját irodalmi oldalán. Három helyen is írok és olvasok, többnyire viszonzás nélkül. Viszont nekem sincs mindig időm arra, hogy naponta mindenkire ránézzek. Van családom, öt unokám, három dédunokám, irnak a Messengeren, kapok e-mail leveleket, hozzászólok a véleményekhez és azt veszem észre, hogy már dél van, miközben reggel 6-kor kezdtem hozzá. Ezért inkább azt csinálom, hogy ha valakit felkeresek, akkor többet olvasok tőle egyszerre.
Szeretettel: Rita