Köszöntő



Kedves Olvasóim! Ma február 1-én köszöntelek Benneteket. Ha igaz a szólás: Január, február, itt a Nyár. Ha a Nyár nem is, de reménykedjünk a tavaszban. Még tart a farsang, egy kis versikémmel jelentkezem, bár régi.
Ezt mikor megírtam, édesanyám által mesélt történet jutott eszembe. Egyik faluban élt egy szép arcú, kissé telt leányka. Az anyukája nagyon büszke volt rá. A többi leányt szeretettel kibeszélte, gondolván…?akkor az övé még szebb…? Ki tudja már. Eljegyezték a leányzót, és nem sokkal utána meghallotta a kislány anyukája, hogy a közeli faluba egy fiatal orvos költözött. Ezt követően minden bálba elvitte leányát, a vőlegényt otthon hagyva. Aztán egy farsangi bálban megjelent a fiatal orvos is, kedvesével. Hasonló csalódottságot érezhettek, mint versikém szereplői is.

Következzék versikém:

Farsangi bál
Híre ment a faluban:
Farsangi bált tartanak.
Falu apraja-nagyja
Vígan indul a bálba.

Felveszik a maskarát.
Táncra kérik Dorottyát.
Ám Dorottya idős már,
Gyors neki már a csárdás.

Szép Juliska ideges.
A királyfi hol lehet?
A királyfi foglalt már,
Esztikével polkát jár.

Éjfél után lekerül
A maskara, s kiderül:
Jóska volt a kiráylfi.
Közmunkásként dolgozik.

Az igazi királyfi
Fehér lova elbotolt.
Csalódottak a lányok.
Jaj, ez a bál de ciki
Se fehér ló, se Merci…?

Ezek is érdekelhetik:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük