Irótársaimhoz

Szép nyári napot kívánok minden kedves Olvasómnak.

Tegnap a fb-on történt velem egy érdekes eset. Elköszöntem, nem teszek oda föl verseket, hogy meddig, még nem tudom. Megköszöntem az egyik Ismerősnek, hogy mindig küld kvízeket, kis eszemet próbálom karbantartani velük. Erre reagált egy kedves…?irótárs, nehogy félreértsem, Ő engem meg nem bántana, nem kevesli az eszecskémet, sosem mondott ilyent. /Ezt egy Úriember már korábban megtette, ezek az én szavaim/. Amit mondott is, nem rám mondta. Hát ez a mosakodás nagyon elgondolkodtatott. Már csak mosolygok rajta, mert mióta közreadom verseimet, kaptam én hideget-meleget, leginkább olyanoktól, akik egy értelmes gondolatot le nem tudnának írni, néha átvett idézeteket tesznek föl. Írótársaktól is azoktól, akik………….

Mai versem e témában született.

Kedves, idős Írótársak!
Hozzátok szólok ma halkan:
Erőm, hangom elfogyóban.
Mondják az írás megmarad.

Dicsősséget ha hajhásszuk,
Másokra rá ne tapossunk.
Ki pár lájkkal többet kapott
Ne zúdítsad rá haragod.

Ha valaki téved egyszer
Ne kibeszéld, figyelmeztesd!
Semmiképp ne hülyézd őt le,
Hiszen Neked se jól esne.

A kultúrát ki hírdeti
Tudjon mindig viselkedni.
Széthúzóban ország, s világ
Te ne tetézd ezt legalább!