Apám két lova
Image by Jessica Rockeman from Pixabay
Apámnak volt két lova,
Egyikük sem paripa.
Igásló volt mindkettő.
Hátukon pihent gyeplő.
Arra szolgált, mint slusszkulcs,
Mert, amikor megmozdult
Két ló egyszerre indult.
Apám felült a bakra.
Szántani elindultak.
Örült akkor a két ló.
Megunták az istállót.
Ugrándoztak, prüszköltek.
Este, mikor megjöttek
Izzadtan és fáradtan
A jászolhoz szaladtak.
Várta őket zab, s széna.
/Megadott témára, képre./
Így igaz kedves Rita. Ma már nem haszonállat. Ha visszagondolok, kislányként bemerészkedtem a két ló közé, etettem, itattam őket. Nem féltem tőlük.Pedig a Sanyi lovunk szegény apámat sokszor megrúgta, engem nem. Szép estéd legyen. A Mai is gyorsan elszaladt.
Kedves Anci!
Bizony, régen haszonállat volt a ló, ma luxus, csupán lovaglásra használják, bérelt istállóban tartják, ahol lovászlegény ápolja, gondozza, eteti őket.
Szeretettel: Rita