Kisgidák

Két kisgida mek, mek, mek.
Kimentek a zöld rétre.
Egyik fiú, másik lány.
Párban mentek a gidák.

Géza gida azt mondja:
Gizu kedves, nézz oda.
Amott a rét még zöldebb,
És a fű is édesebb.

Hisz neki a leányka.
Odafutnak vidáman.
Közben kicsit kergetőznek,
Majd lerogynak fa tövébe.

Látod Gizu, milyen jó itt
Legelészni, szundikálni.
Igen nagy kincs a szabadság.
Töltsünk el itt pár éjszakát.

Arra jön a kisnyuszi.
Géza gida kérdezi:
Hol alszol, ha este van?
Száraz fű közt, bokorban.

Később fut egy őzike.
Megkérdezik kedvesen:
Hol alszol, ha este lesz?
Fa tövében, levélen.

Róka koma fut, szalad.
Kérdezi a két gida:
Te hol alszol, öreg róka?
Alszom én a kotorékban.

A madarak hol alszanak,
A kisgidák tanácskoznak.
Fák ágain éjszakáznak.
Ha vége lesz a szép nyárnak
Dideregnek, áznak, fáznak.

Gyere Gizu, menjünk haza.
Fekhelyünk vár puha szalma.
Szabadságnak nagy ára van.
Kik szabadok áznak, fáznak.

Ezek is érdekelhetik:

1 Hozzászólás

  1. Tóth Lászlóné Rita szerint:

    “Szabadságnak nagy ára van.
    Kik szabadok áznak, fáznak.”

    Sok igazság van benne. A biztonság többet ér, mint a bizonytalanság.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük