BÚCSÚ A FÉSZEKTŐL

Arra ébred a gerlice:
Üres lett a kicsi fészke.
Fiókái kirepültek.
Szülőktől el nem köszöntek…?

Szomorúan üldögélnek
Párjával a fészek szélen.
Nem sírnak, nem panaszkodnak.
Összebújnak, elalszanak.

Szárnysuhogásra figyelnek.
A kis gerlék visszatértek.
Papát, mamát megölelik.
Gondoskodást megköszönik.

Elmesélik madárnyelven:
Messzire még nem repültek.
Szárnyaikat próbálgatták.
Továbbra már nem várhatják
A szülői gondoskodást.

“Új fészket kell építenünk.
Mikor erre elrepülünk
Tihozzátok majd benézünk.”
Szüleiktől így búcsúznak
A felnövő kismadarak.

Ágak között még a szél is
Elkezd halkan hegedülni.
Részese volt sok búcsúnak.
Mindegyiket elsiratja.