MESÉLEK /Lehet, csak magamnak./

Ma láttam a TikTok-on egy filmet Norbi nevű kedves emberről
és a mentett rókáiról. Kicsit mesélnék a mi kedves rókáinkról
is. Bár csak…? hárman-négyen vannak, de a mi kis udvarunk
és a pénztárcánk ennél többet meg se engedne. Szegény
anyám nagyon sokat veszekedett a rókákkal, ha nyitva felej-
tettük a kaput, kimentek a tyúkok, kacsák a ház körül csipe-
gettek, bizony sokszor meglepte őket a róka, és hát a tyúk,
kacsa ennek áldozatul esett. Ha édesanyám látná ahogy
eszegetnek rókáink, biztosan mondaná: Nem vagy leányom
normális. Ma készítettünk újabb videot, mivel van kicsike kis
rókucink is. Nagyon jópofa. Kutyatáppal etetjük őket, néha
olcsó kolbászt sütök, vagy tojást nekik. Egyik fiam volt szálloda
vezető is, de a maradékot nem merte hazahozni, pedig annak
nagyon örültek volna. Sajnos az emberek itt is “emberek”?
Ha elhozta volna a kidobásra szánt maradékot, csúnya
pletyónak lett volna kitéve. Sajnálom magamat, magunkat,
soha nem loptunk, csaltunk, de az emberi gonoszság sajnos
utolért bennünket, nemegyszer. Volt egy irodalmi oldalunk, pár taggal, akikre büszkék voltunk, szép írásokat, képeket hoztak,
és elég szép olvasottságot tudhattunk be. Mire ráeszméltünk,
miért maradoznak el az oldalunkon írók, már olyan bántásban
részesültünk, amire álmomban sem mertem volna gondolni.
Alkottak egy felhasználónevet, /többet is/, elhitették az
én vagyok, fiammal és mindenféle szöveggel zaklatták tagjainkat, olvasóinkat, mintha mi tettük volna.
Majdnem belehaltam, nagyon elkeserített ez a fajta
gonoszság. Elnézést, a rókucikról kezdtem mesélni, de
még mindig visszajön ez a kegyetlen gonoszság.
Nem vagyunk krőzusok, de másé sosem kellett, az
irodalmi oldalért is fizetett fiam, senkitől nem kértünk
pénzt, azért, hogy megjelenhessen írása oldalunkon.

A képek oldalon látható új video, a picurka rókuciról.
Tegnap jól beütötte a fejét, be akart a csukott üvegajtón
jönni, nagyon barátságos. Tele van ez a kis udvar cserepes
virágokkal, sosem tesznek bennük kárt, hálásak, hogy enni
kapnak. A mókusok már inkább hálátlanabbak, kikaparnak
virágainkból többször is.
A Norbi nevű kedves embert nagyon szívembe zártam,
sok rókát ment meg. Igaz neki nagy területe is van hozzá.
Köszönöm, ha elolvastátok. Kattintsatok a képekhez.

Maradok üdvözlettel: Mária



Ezek is érdekelhetik:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük