Volt egy nyár
Volt egy nyár, egy szerelem.
Itt van az még, kedvesem.
Szorítod két kezemet.
Látod, szemben a zöld fán
Nékünk dalol a madár.
Te még hallod szép hangját.
Volt egy nyár, egy szerelem.
Elengedem kezedet.
Bocsássad meg én nekem.
Ne sírj kedves, ne könnyezz!
Nézz fel, meglásd, odafönn
Egy új csillag tündököl.
Ajaj, belekeveredtem. Valóban kétszer is írtam. Dadogok is. Bocsi.
Igen, lassan mi is elmúlunk. Azért kegyes volt az élet, ha minőségben nem is a legjobbat, de hosszú életet adott. Azt írja ki, hogy hasonlót írtam, nem akarja elfogadni.
Igen, lassan mi is elmúlunk. Azért kegyes volt az élet, ha minőségben nem is a legjobbat, de hosszú életet adott.
“Látod, szemben a zöld fán
Nékünk dalol a madár.”
Minden elmúlik egyszer.
Szeretettel: Rita