Üzentem volna
Üzentem volna: Várlak,
De a torkom kiszáradt.
A nyelvem néma maradt.
Nem hallhattad hangomat.
Házad előtt, mint hűs patak
Mostam volna lábadat.
Vad szél korbácsolta fel
A habokat. S akkor Te
Elmentél.
Fogtam volna a két kezed,
De kezem nem ért el Hozzád.
Kérlek Téged, megbocsáss.
Hogy örökre elengedtelek.
