Nyári anzix
Örzse asszony zsörtölődik:
CUDAR meleg ez a nyár is.
Apró jószágnak magot szór,
Kik hangosak az udvaron.
BUGYELLÁRIS tele lenne,
Arató cselédre telne.
EMELINTENI mégsem rest
Sajtárt, mibe a frissen fejt
Tejet önté, majd besiet
ABALYGATNI a családot,
Hiszen régen megpitymallott.
Vedd fel már a PANTALLÓDAT!
Férje urát így nógatja.
BOCSKORRA és CIFRA szűrre
Nincsen szükség, hidd el nekem,
Azokat most ne keressed!
Ám a JAMBÓT keressük meg.
Szüksége lesz a gyereknek,
Hogy forró Nap ne égesse
A fejét majd szegénykének.
Míg a búzát vágod rendre,
Addig én a MARKOT szedem.
Kéve alá a kötelet
Lányunk fogja teregetni,
Bár szegény még igen kicsi.
A kislány is ébredezik.
Álmos szemét törölgeti.
Osztálytársa jut eszébe,
Kinek ünnep a hét vége.
Köszönöm kedves Rita ittjártad, hagyott szavaidat. Igy igaz, de nem biztos, hogy egy 7 – 8 éves kislány
érezte ennek a fontosságát, a nyári hőségben, mikor a tarló véresre bökdöste a lábát.
Mikor ezt a feladványt olvastam, olyan nagyon hívogatott a toll és papir.
“Álmos szemét törölgeti.
Osztálytársa jut eszébe,
Kinek ünnep a hét vége.”
A dolgos szülők jobb, ha a gyereknek is adnak a korának megfelelő munkát. Így az egész család kiveszi a részét. Nem biztos, hogy az a kislány boldogabb, akinek nincs semmi feladata.
Szeretettel: Rita
Kiemelt, nagybetűkkel írt szavakra íródott e versike, feladványra.