Két kis kecske meséje /Kép ihlette versike/

Két kiskecske mekk-mekk-mekk..
Sétálnak az erdőben.
Gomba-szedő leányka
A két kecskét meglátja.

Megkérdezi kedvesen:
“Ide hogy kerültetek?”
“Itt éltünk a közelben,
Kis gazdánk elkergetett.”

Káposztát megdézsmáltuk.
Buták voltunk, nem tudtuk,
Magának s a piacra
Szánta azt ház asszonya.

Éhesek is lehettek,
Jöjjetek el énvelem.
Közelben a vadászház,
Befogad a jó apám
Titeket.

Így történt, a két kecske
Éjszakát ott töltötte.
Majd sok napját éltüknek.
Kaptak vízet, eledelt,
Friss szénát és fekhelyet.

Cserében ők friss tejjel
Látták el a családot.

Közben a volt gazdának
Kiürült a kamrája.
Elfogyott a sajt, s túró.
Haragom korai volt,
Nyugtázta.

Elindult a városba.
Vett két kecskét magának.
Ültetett sok káposztát,
Hogyha azt megdézsmálják

Mindkettőjük jóllakjon.
Ne váltson ki haragot
Belőle. Vége a kis mesémnek.

Ma se mássz a dinnyefára,
Olvassál mesét énnálam.