EMLÉKEIM
Ezt a versikét is megadott témára, képre írtam. Be nem küldöm feladványként, csak megírtam. Emlékek közt kutatok.Merre laktam és mikor?Bárhol laktam egykoronÜltettem fát, virágot. Fák közül a kedvencemA szomorú fűzfa lett.Tudom, e fa...
Ezt a versikét is megadott témára, képre írtam. Be nem küldöm feladványként, csak megírtam. Emlékek közt kutatok.Merre laktam és mikor?Bárhol laktam egykoronÜltettem fát, virágot. Fák közül a kedvencemA szomorú fűzfa lett.Tudom, e fa...
Úgy vágyták az ölelést, Dícsérő szót, becézést. Tovább lépett, sietett, Talán rájuk sem nézett. Kérges volt a tenyere, Azt kapanyél feltörte. Kenyér ízét féltette, Ne éhezzen gyermeke. A szeretet benn rekedt Kővé dermedt szívében....
Szép őszi napokat kívánok minden kedves Olvasómnak. Ma egy elbeszélést olvastam a csúzliról. Korábban, mint retro tárgyról írtam versikét. Most az alábbi gondolatok jutottak eszembe az elbeszélést olvasva: Retro tárgyról, a csúzliról Verset írtam,...
Cifra szűröm a vállamra terítem. Kiskalapomat fejemre felteszem. Elmegyek egy lányos házhoz, kopogok. Beszélgetünk, a szűrömet otthagyom. Másnap reggel nagyot dobbant a szívem. Cifra szűröm kerítésre tettétek. Tudattátok, másik kislányt keressek. Én Istenem fáj...
Ha egyszer eljönnél hozzám Ajtómat szélesre tárnám. Hogyha nékem jót kívánnál: Hangosan messze kiáltnám. Hogyha ajtómon kopognál Szívem ajtaját kitárnám. Megmutatnám, ott őríztem Mosolyodat, sok emléket. Nem kopogtok, nem is hívtok, Néma lett a...
A természet mindent adott: Hegyet, völgyet, hűs patakot. Hajózható sebes folyót, Délibábos rónaságot. Adott zsíros termőföldet, Hozzá embert, ki művelte. Adott népet, oly hűséggel: Ellenségtől védett Téged. Adott költőt, híres embert, Kikre e kis...
Tudod, mi a fájdalom? Nincs kinek elmondanom: Akkor régen fájt nagyon Fanyar volt a mosolyod. Nem fájna most úgy a múlt, Hogyha akkor tisztázzuk: Miért bántasz, haragszol? Kérdezném most, nem hallod.
Nefelejcs illatot hozott az esti szél, Amikor odafönt egy kis csillag kigyúlt. Remegő két kezed tétován hozzám ért. Mosolygott, ragyogott fényes kis csillagunk. Nem tudta akkor még az a kicsi csillag, Öröme korai, fogja...
Felhoztam a legszebb gyöngyöt, Nem is egyet, rögtön kettőt. Ebből legyen fülön-függőd. Lettem érted lassú patak, Hogy lábadat mosogassam. Nem jöttél a folyópartra. Megmásztam egy magas szirtet. Nyíladozott ottan éppen Havasi gyopár, fehéren. Megcsodáltam,...
El kell menned, láttuk rég. Kértünk volna: Maradj még! Erőd lassan elhagyott, Rögös utad elfogyott. Nem búcsúzunk, velünk maradsz. Üzenünk a csillagokkal. Langyos szellő, ha simogat: Érezzük, hogy Te küldted azt. (2001.)