Ma René Descartes francia filozófus gondolatai foglalkoztattak: “Gondolkodom, tehát vagyok.” Azon gondolkodtam, ha valakit bántanak, aki csendben van, Ő is a bántalmazók egyike, vagy aki hizeleg? Én nem fogok, tudok ilyen mélységű filozófiai alaptételt...
Írtam verset közel ezret. Néha kezem megremegett, Vagy kicsorbult tollam hegye. Ezeket mind rejtegetem. Írtam verset madárdalról, Illatozó kisvirágról. Papír felett repült a toll. E verseknek értelme volt? Mára: Minden tollam kiszáradott’. Elfogyott a...
Ne sírjatok bárányfelhők! Nem hull belőletek eső. Nincsen egyéb küldetéstek, Díszítitek a kék eget. Néha alakot öltötök, De egy erős szél, vagy szellő Messzire repít titeket, Azt üzenve az embernek: Helyetted is újak jönnek....
Szép estét kívánok kedves Olvasóimnak. Ma nem verssel jelentkezem. A Fb-on olvasgatok eszt is aszt is, sokan így kommentelnek. Vannak akik mindenhez hozzászólnak, néha olyan helyesírással, hogy az ember azt hinné, nem is magyar,...
Költészet világnapján Ne törd ketté ceruzád. Írj vidámat, s a valót A Nap ma még ránk ragyog. Ahol a füst gomolyog, Eltakarja a Napot Figyelmeztess: Emberek Haragból ne rombold le Mit a másik épített....
Kellemes péntek délutánt kívánok minden kedves Olvasómnak. Ma két haikuval jelentkezem. Sárgult lapok közt emlékkönyvben ne keresd elmúlt életed. Lepréselt rózsa, ha könnyeddel öntözöd sem illatozik.
Kellemes, békés hétvégét, mára szép estét kívánok kedves Olvasóimnak. Fáj a fejem, fáj a láb. Kettő között minden fáj. Magamat így nyugtatom: Meg van hozzá szépkorod. Már Fájdalmaim eltűröm, Mikor: Kislábujjam beütöm. Ekkor a...
Ma egy kis fabulával kívánok Mindenkinek szép napot. A meséjét úgy olvastam, és megpróbáltam versbe foglalni. Baktat a lovacska. Szekérnek aljába Leraktak sorjában Nehéz sós-zsákokat. Elhalad mellette Szomszédnak szekere. Hetykén lesajnálják Baktató lovacskát. Szivaccsal...
“Bocsássa meg nékem a világ”, Hogy a tollam verset faricskál. Meséltem, vagy komoly voltam, Megdicsértek, megdorgáltak. Nyolcvan évesen én mára, Mint légy a pók hálójában Benn ragadtam, és a tollam A versírást megtagadja. Hallgatom...
Csordogáló kis patak Ismerősként így fogad: Gyere, ülj ki partomra, Hallgassuk a madárdalt! Eljutok-e oda még, Hol e patak csordogál?, Vagy elviszem emlékként Ezt a csendes csobogást, Oda, hol semmi se fáj. Még eljutni...
