Kategória: Az életről

Míg fiatal az ember Nem gyűjt emlékeket. Mikor megöregszik Előtörnek mégis. Míg fiatal az ember, Sohasem haragszik. Ha bántja valaki Csak legyint rá egyet. Idős korban mért van? Egyetlen rossz szóra Odafigyelsz menten, S...

Nehéz ma a feladvány. Gondolatim még kuszák. Tollam sürget: írjál már! Írnék verset tavaszról , A közelgő szép nyárról, Tova repült álmokról. Téma: a négy őselem. Erről írjunk verseket, S legyünk mind sikeresek. Tűz...

Csend ül a tájra. Valahol árva Kicsi madárka Párját siratja. Csendet megtörni Oly nagyon féli, Így síró hangját Mások nem hallják. Csend ül a tájra. Valahol bátran Ravasz után nyúlsz, Hol a háború Csendet...

Jer közelebb kiscicám! Derekadat átfognám. Félsz még tőlem, jól tudom. Vas a szívem, vas markom. Nézd, míly szép az éjszaka. Víz mélyére ledobnak. Ha egymást átöleljük A sötétben sem félünk. Holnap reggel felhúznak. A...

Az a poros, hosszú út, Amin egykor indultunk Nem poros már, térköves. Nem lepi por cipőnket. Cipeltük a terhünket, Fogtad fáradt kezemet. Nem beszéltünk, ballagtunk. Mikor néha megálltunk Leültünk és hallgattunk. Beszélgetnénk, késő már....

Édesapám egykoronSzántott, vetett, aratott.Ritkán beszélt, hallgatott.Beszédhez is fáradt volt. Learatta a búzát.Elvitték annak javát. Férjem sorsa sem volt jobb.A malteros kanálonNem száradt meg a malter.Későn feküdt, korán kelt. Kettőjük sorsa mégisMás volt és különbözik.Apámtól...

Asztalomon üres lap, S kihegyezett ceruza. Megadva a téma is, Ám az ihlet még késik. Töröm tovább kobakom. Megkérem a huzatot: Ne vidd ki az ablakon! Versem lőn, bár pár soros. Figyelmesen olvasod, Egy...

Láda mélyén veretes könyv. Öröm és könny lapjai közt. Mit őrizget a belseje? Elolvasod? Elmesélem. Csak egyszerű, nem veretes Arany János Kapcsos könyve. Abba írta séta közben Szép verseit: Őszikék-et. Nem porosodnak a lapok,...

Tarnai Kiss László énekli:”A nagylányok rám se néztek, azt mondták, hogy nőjek még. És, amire felnőtt lettem, férjhez ment a huncut nép.” Valahogy így jártam.Régóta nem tettem föl verseimből egyetlen Magazinra, verses oldalra sem....

Viharos, nagy szélbenNyújtottam a kezem.Senki meg nem fogta,Zseb mélyébe dugta. Kémleltem a Napot,Örök éj fogadott.Felnéztem a Holdra,Azt felhő takarta. Görgetett, görgetettAz erős szél engem.Mikor talpra álltamFáradtan, porosan: Messze idegenbőlVisszanéztem, midőnMegpihent mögöttemNagy viharnak szele.