Amit a huzat meghagyott

Asztalomon üres lap,
S kihegyezett ceruza.
Megadva a téma is,
Ám az ihlet még késik.
Töröm tovább kobakom.
Megkérem a huzatot:
Ne vidd ki az ablakon!
Versem lőn, bár pár soros.
Figyelmesen olvasod,
Egy keveset talán mond.

Mikor a sors pofozott,
Néma volt a telefon.
Elfeledték nevemet,
Egy barátnő segített.
Erőt adott, vigasztalt.
Legyen áldott lábnyoma.

Törtük nagyon az angolt.
Idegenben így szólott
Jó magyar, a magyarhoz:
Beszélgessünk magyarul,
Hiszen magyarok vagyunk.
Beszélgetett, segített.
Áldott legyen a neve!

Elég volt egy magyar rendszám,
Megkeresett és ránk talált.