Életek, sorsok

Édesapám egykoron
Szántott, vetett, aratott.
Ritkán beszélt, hallgatott.
Beszédhez is fáradt volt.

Learatta a búzát.
Elvitték annak javát.

Férjem sorsa sem volt jobb.
A malteros kanálon
Nem száradt meg a malter.
Későn feküdt, korán kelt.

Kettőjük sorsa mégis
Más volt és különbözik.
Apámtól mit elvettek
Tették hamis törvénnyel.

Szegény férjem jó szívvel
Mindenkinek segített.
És, amikor korán halt
Nem telt egy szál virágra
Kinek házát építette
Szívességből, többeknek.