BÚCSÚ A FÉSZEKTŐL

Image by 피어나네 from Pixabay



Arra ébred a gerlice:
Üres lett a kicsi fészke.
Fiókái kirepültek.
Szülőktől el nem köszöntek…?

Szomorúan üldögélnek
Párjával a fészek szélen.
Nem sírnak, nem panaszkodnak.
Összebújnak, elalszanak.

Szárnysuhogásra figyelnek.
A kis gerlék visszatértek.
Papát, mamát megölelik.
Gondoskodást megköszönik.

Elmesélik madárnyelven:
Messzire még nem repültek.
Szárnyaikat próbálgatták.
Továbbra már nem várhatják
A szülői gondoskodást.

“Új fészket kell építenünk.
Mikor erre elrepülünk
Tihozzátok majd benézünk.”
Szüleiktől így búcsúznak
A felnövő kismadarak.

Ágak között még a szél is
Elkezd halkan hegedülni.
Részese volt sok búcsúnak.
Mindegyiket elsiratja.

You may also like...

1 Response

  1. Tóth Lászlóné Rita szerint:

    Kedves Anci!

    Nagyon kedves verssorok a madárkék költözéséről. Bizony előbb-utóbb el kell kezdeni az önálló életet.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Álom és Valóság
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.