Kategória: Emlékekről

HAZÁNKRÓL

A természet mindent adott: Hegyet, völgyet, hűs patakot. Hajózható sebes folyót, Délibábos rónaságot. Adott zsíros termőföldet, Hozzá embert, ki művelte. Adott népet, oly hűséggel: Ellenségtől védett Téged. Adott költőt, híres embert, Kikre e kis...

Fájdalom

Tudod, mi a fájdalom? Nincs kinek elmondanom: Akkor régen fájt nagyon Fanyar volt a mosolyod. Nem fájna most úgy a múlt, Hogyha akkor tisztázzuk: Miért bántasz, haragszol? Kérdezném most, nem hallod.

Nefelejcs illata…

Nefelejcs illatot hozott az esti szél, Amikor odafönt egy kis csillag kigyúlt. Remegő két kezed tétován hozzám ért. Mosolygott, ragyogott fényes kis csillagunk. Nem tudta akkor még az a kicsi csillag, Öröme korai, fogja...

Lettem volna a Mindened…

Felhoztam a legszebb gyöngyöt, Nem is egyet, rögtön kettőt. Ebből legyen fülön-függőd. Lettem érted lassú patak, Hogy lábadat mosogassam. Nem jöttél a folyópartra. Megmásztam egy magas szirtet. Nyíladozott ottan éppen Havasi gyopár, fehéren. Megcsodáltam,...

BÚCSÚZUNK

El kell menned, láttuk rég. Kértünk volna: Maradj még! Erőd lassan elhagyott, Rögös utad elfogyott. Nem búcsúzunk, velünk maradsz. Üzenünk a csillagokkal. Langyos szellő, ha simogat: Érezzük, hogy Te küldted azt. (2001.)

Első versem története

Tizenhat még alig múltam, Mikor első versem írtam. Osztályfőnökünk kérte: A ballagás közeleg, Írjunk búcsú-beszédet. Verset írtam, pár sorosat. Magam is elcsodálkoztam, Verset írni miként tudtam? Nagyon sokan gratuláltak. Gyorsíróból elballagtam. Korán munkába is...

TE MONDTAD

Te mondtad, hogy szép az élet. Te mondtad, hogy sose féljek. Amíg itt vagy vigyázol rám. Végül mégis csak elhagytál. Azt mondtad, hogy szép az élet. Azt mondtad, hogy sose féljek. Kivittek a temetőbe,...

Szeretnék hazamenni

De szeretnék hazamenni, Kis házamban tenni-venni. Virágokat ültetgetni, Rózsafámról rózsát szedni, Az a ház már rég nem.enyém, Minden, minden fájó emlék. Az emlékek megfakultak, Nincsen, aki hazavárna. De szeretnék hazamenni, Kis kocsmába betévedni., Kedvenc...

HONVÁGY

Messze sodort el az élet. Elvesztettem sok emléket. Emlékeket, barátokat. Elveszítettem Hazámat. A madárdal itt is édes. Itt is élnek jó emberek. Nincs harangszó, nincs délibáb, Nem magyarul szólnak hozzám. Álmaimban otthon járok. Valakire...

BÚCSÚZUNK

“Akiért a harang szól” Ma délután kettőkor Oly hirtelen távozott Búcsú szót se hagyhatott. Szíve reménnyel telve Alkotott Ő szüntelen. Sok szép verse ránk maradt. H a Magazinja megszólal Emlékezzünk majd reá. Bár elveszté...