Vörösbegy meséje



Én, a kicsi vörösbegy
Onnan kaptam nevemet:
Van vörös kis kötényem,
Mi takarja a begyem.

Az embertől nem félek.
Szemébe belenézek.
Onnan én kiolvasom:
Szeret-e, és ha igen
Fészket rakok kertjében.

Boldog lesz a kiscsalád
Ha
Kikelnek a fiókák.
Magot szórnak, etetik
Vörösbegy gyermekeim.

A szeretet kölcsönös
Ember és madár között.

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Álom és Valóság
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.