Szélmalomharcunk

Don Quijote, s Sancho Panza
Egyik vágtat, másik baktat.
Követik az álmaikat.
Bár utóbbi paraszt ember,
Ki nem az álmok embere.
Gazdájához oly hűséges
Követi őt szamárháton,
Elnyomva a valóságot
És, amit az esze diktál.
Néha vágtat, majd poroszkál.
Képzelete harcba hívja
Őt is.
Megtámadja szélmalmot is.

E történet igen régi.
Lásd: az ember nem változik.
Szélmalomharcát megvívja,
Ha valaki úgy akarja.
Leírhatnám többesszámban.
Csúszna a rím és a szótag.
Ne ismerj rá jómagadra!!!