Szaxofon hangja

Ezt a versemet feladványra írtam, a csatolt zenéhez.

Kihalt az utca, csendes a város.
Cipősark koppan poros aszfalton.
Siet egy lányka, valaki várja.
Hűs szél belekap szőke hajába.
Egy módos úrfi várja, mint mindig.
Szaxofon hangja őt hívogatja.
Boldog a dallam, vagy édes-búsan
Csak néki szól ma.

Menne is, nem is, kétségek gyötrik.
Ha szépsége múlik, fogja szeretni
A gazdag úrfi…?,
Kiért ma szíve dobban hevesen.

Az úrfi fizet. Miért nem jött el?
Nélküle üres napja, s élete.
Szaxofon hangja mélyebb lett, s búsabb.
Kislány nem hallja. Kertkaput nyitja.