Remény-hez, amikor fogyóban

Szép új hetet kívánok Mindenkinek, egy verstanilag érdekes versemmel.

Életünk alkonyán fárad már szív és láb.
Meg-megállsz, nincs tovább?, majd felállsz, mész tovább.
Életünk alkonyán öreg szív dobbanás
Lassul és oly halk már, hogy csak Ő hallaná
Akkor se tétovázz, még érte élj tovább.

Hidd el az élet szép, árnyakat és a fényt
Egymásnak rendelték. Melyikből jut több még
Eldönti a remény, amiért Istené
A hála, köszönet.

Ezek is érdekelhetik:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük