Remény-hez, amikor fogyóban
Szép új hetet kívánok Mindenkinek, egy verstanilag érdekes versemmel.
Életünk alkonyán fárad már szív és láb.
Meg-megállsz, nincs tovább?, majd felállsz, mész tovább.
Életünk alkonyán öreg szív dobbanás
Lassul és oly halk már, hogy csak Ő hallaná
Akkor se tétovázz, még érte élj tovább.
Hidd el az élet szép, árnyakat és a fényt
Egymásnak rendelték. Melyikből jut több még
Eldönti a remény, amiért Istené
A hála, köszönet.

