Régi, s mai kérdések

“Ha az Isten íródeák volna”
Néki adnám kíváncsi tollamat.
Gondolatim’ most már Ő folytassa.

Kérdezze meg Tőled Jó Istenem:
Mért’ születik íly sok szegény ember,
És az ág is miért őket húzza?,
Oda húzza, földig le a porba.
Honnan nem tudnak felállni soha.
Alázattal végzik a dolgukat.
Mégis senkit meg nem bántanának.
Templomodban csendben imádkoznak.
Nem hangosan, nem is látványosan.

Nem várják a mannát, elismerést.
Annyit kérnek:
Jusson nékik is egy szelet kenyér.
Ők dolgoztak érte, nem a gazdag,
A javakban mégsem ők dúskálnak.

Attila is így tűnődött régen.
Nem változott semmi azóta sem.
Lassan kifogy tollamból a tinta.
Kérdéseim bennem sorakoznak.
Mivel nincs, ki nékem választ adna
Többieket megtartom magamnak.

Idézetet József A. verséből vettem.