Ott, hol…

Ott, hol a kis patak
Tiszta víze szaladt,
Most sárral összefoly,
Rohan és háborog.

Mikor a tavasznak
Virági kinyíltak
Sokáig virultak.
Ma hamar fonnyadnak.

Ha jött a forró nyár,
Akkor azt gondolánk:
Éget a huszonnyolc.
Ma közel negyven fok
,
Mi elől elbújhatsz.
De
Kiég a gabona,
Gyümölcsfa kiszárad.
Nincs szüret, nem aratsz.
Telt zsebbel éhen halsz.

Emberek, emberek:
Míg egymást mentitek,
Tűzből, vízből, sárból
Arra nem gondoltok:
Háborog Földanyánk.
Nem tetszik, amit lát.

Míg nem késő, változz ember!
Tán szegények fájó könnye
Zavarta meg a Földünket.