MONDÓKÁK

Egyszer volt, hol nem volt
Volt egy kis játékbolt.
Oda járt Amálka
Babákat csodálta.
Potyog a gesztenye.
Szaladj el messzire
Dezsőke.
Be ne törje fejed.
Érik a szömörce.
Visz haza belőle
Egy játékvödörrel
A kicsi Ödönke.
Finom a cseresznye.
Lepotyog a földre.
Huncut kis Emőke
Rázza a fát.
Piros a ribizli.
Most kell azt leszedni.
Hívja is mamáját
Szöszke kis Aladár.
Szálldos a pillangó.
Megfogná őt Jocó.
De mivel nincs szárnya,
Elkapja álmában.
Ma se mássz a dinnye fára.
Inkább olvass mesét nálam!
Kedves Rita! Nekünk sosem volt babánk, gyerekkorunkban. Kukorica csövet öltöztettünk föl, a fehér haju volt a szőke baba, a vöröseset fekete babának tituláltuk. Nevetséges, de most vén fejjel rengeteg babám van, kicsi, nagy hajas, alvós, porcelán, stb.
Köszönöm ittjártad.
Kedves Anci!
Bizony valamikor milyen nagy öröm volt egy szép baba. Nekem volt u.n. alvós babám. A fiúk meg autót, labdát kaptak.
Szeretettel: Rita