Egy tragédia (tragédiák) margójára

Álmodott egy szép világról,
Hol esőcsepp színaranyból
hull alá.
Fess fiatal szép ruhákban
Magabiztos, hisz magában.

Megfizetik tehetségét.
Könnyen keresi meg pénzét.
Tarka lepke száll felette,
Megfogná azt két kezével.

Nem éri el.

Felnéz később, felnéz többször,
Griffmadarak követik őt.
Rég nem hisz már a mesékben,
Hessegeti, nem szállnak el.

Segítségért többször kiált.
Először azt meg sem hallják.
Mikor a fényt, a csillogást
Felőrli a sok szorongás,

képzelődés,

Késő minden, nincs segítség!

Ezek is érdekelhetik:

2 hozzászólás

  1. Szaipne Kiss Mária szerint:

    Köszönöm kedves Rita. Igen, szomorú, ha valaki azért lesz mondjuk orvos, mert a szülei is azok. Neki igazán nincs is kedve és ambiciója hozzá, és csak szenved Ő maga is meg a rábízott emberek is. Telefonn próbál meg gyógyítani, mert nem mer egy gyógyszert felírni. Gondolja, majd továbbmegy más orvoshoz, az meggyógyítja,. További kellemes napod legyen.

  2. Tóth Lászlóné szerint:

    Kedves Anci!

    Szomorú soraid megértéssel olvastam.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük