Árva cicusról

Hozzám pártolt egy árva,
Doromboló kiscica.
Elveszítette gazdáját,
Befogadtam a kis árvát.

Először még félt tőlem,
De ételét elvette.
Később hozzám bújt, dorombolt.
Ha símogattam, boldog volt.

Két kutyámmal békét kötött.
Ha ugatták, rájuk prüszkölt.
Úgy látszott, hogy megszokta már
Új gazdáját, háza táját.

Barátságos kicsiny állat,
Napok óta haza várlak.
Kirakom a tejecskédet,
Hívogatlak, keresgéllek.

Ahogy jöttél, tovább álltál.
Attól félek, nem is élsz már,
Hisz nem láttam semmi jelét,
Hogy haragszol, és elmennél.

Ezek is érdekelhetik:

2 hozzászólás

  1. Szaipne Kiss Mária szerint:

    Köszönöm kedves Rita, hogy elmesélted a cicusos történetedet. Azt hiszem, a rossz szomszéd elüldözte a miénket. Ha jött hozzánk vendég,
    az autó után futott, gereblyével, kapával riogatta őket. Egy nagyon gonosz ember volt. Most, hogy a vörös cicánk meghalt, öreg volt,
    megint van egy befogadott macsekunk. Aranyos, kedves, fekete-fehér.
    Kellemes, új heted legyen. Ölellek:
    Anci

  2. Tóth Lászlóné Rita szerint:

    Kedves Anci!

    Én is befogadtam egy kiscicát, de ő ha akart volna, se tudott volna elmenni, mert lakásban éltünk. Viszont nagyon nyugodt, okos cica, a kezdettől fogva az alomra ment, éjjel kint aludt a loggián, ott volt neki a “hálószobája”. Két éve kiköltöztem a telken levő kis hétvégi házba. Nehezen szokta meg a változást, de most már jól érzi itt is magát. Ő már tizenhat éves. Lehet, hogy a Te cicád megtalálta a gazdáját, azért ment el.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük