Vándor

Vándorbotra támaszkodva
Virág illatát besszívja.
Meleget ont a Nap, ízzik
megszomjazik.
Kulacsában meleg a víz
Kortyolgatja, kicsit iszik.
Az út porát leöblíti
arcáról.

Leül egy lombos fa alá.
Tarisznyájában kotorász.
Száraz kenyér, amit talál.
Nagyokat nyel, képzel hozzá:
Füstölt kolbászt, vagy szalonnát.

Mellé ül egy éhes kutya.
Fél kenyerét neki adja.
Beszél hozzá, elmeséli:
Kivert kutya ő maga is.

Gondolata múltban kutat.
Volt fehérre meszelt háza,
szép családja.
Emlékezést megszakítja.

Feje alatt tarisznyája,
Így köszönt rá az éjszaka.
Nincs már dolga itt e Földön,
Örök álmot kér Istentől.

Örök álma késik tudja,
Hiszen ahhoz még fiatal.
Így azt Isten megtagadja.
Leveszi a kutya pórázt.
Nézegeti fának ágát
feje fölött.