Beszélgetni szeretnék kedves Olvasóimmal.

Először is, /ismételten/ köszöntelek Benneteket, kik
meglátogatjátok oldalunkat. 78 éves vagyok, nehezen
mozgok. A sok virág és a madarak, mókusok, rókák
a kis kedvenceim, akik megvigasztalnak szomorú
napjaimban. 2 szobás kis házban lakunk. Az egyik
szoba, a nagyobbik 3×3 -as a kisebbik 1.5×3 m-es,
és van egy kicsi nappali. A kert is tenyérnyi csak.
Volt, aki a virágokat látva azt mondta: Micsoda
körülmények között élünk! Hát nem egy csoda, de
ennek is borsos az ára, ezer font havonta. Na, de
nem panaszkodok, még élek, amire nem számítottam,
hogy ilyen sokat megérek, amin keresztül mentem.
Mivel kevés munkát, szinte semmit sem tudok elvégezni,
verselgetek. Volt egy Poszter.Club névre hallgató
oldalam is, ahova mások is tehettek föl fotókat, fest-
ményeket, elbeszéléseket, verseket. Szépen indult,
több tehetséges tagunk is volt. Sajnos voltak, akik
ezt a kevés örömömet is megirigyelték, durva lejárató
kampányt indítottak ellenem, és fiam ellen, aki megál-
modta nekem, hogy elfoglalhatom majd magamat.
Most, talán…? túltettem rajta magam, a szívem nem
rakoncátlankodik annyit. Első haragomban próbáltam
visszavágni, de sok lúd disznót győz mondás beigazolódott.
A Poszter már nem él, ha itt meglátogattok megköszönöm.
Mindenesetre a sok festmény, mások fotói, képei
színesebbé tették azt az oldalt, de elégedjetek meg ezzel.
Ami még szintén nagy szomorúságot okozott, a drága
Garfield-om el kellett altatni. Idős, nagyon beteg volt.
Az is megviselt nagyon. Már új cicust nem szeretnék,
nincs annyi időm, hogy elkísérjem kis életét, neveljem.

Köszönök minden látogatást.

Mindenkinek boldog, szép napokat kívánok.

Mária

Ezek is érdekelhetik:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük