MESE A KÉPEKHEZ



Kicsi kertünk lakói
Reggel kezdenek élni.
Mókus kapar az ajtón,
Vár ropogós mogyorót.

Repkednek a madarak.
Kérnek apró magvakat.
Rigó dalol fenn a fán.
Kis vörösbegy szék karfán
Mellé üljek, arra vár.

Operába nem járok.
Donizettit hallgatok,
Kis madarak dalából.
Szomszédot is meghívom,
Ne csim-bum zenét játsszon.

Rókák este érkeznek,
Szomjasan és éhesen.
Ül a fűben, engem néz.
Miért üres a tányér?
Kérdezi.

Ha jól laknak, játszanak.
Elköszönnek, alszanak
Kotorékban távolabb.
Egy-kettő még visszatér
Szomjat oltani, vízért.

Elcsendesül az udvar.
Párját hívja egy galamb.
Azután tova repül.
Üres lenne nélkülük
Életünk.

Ezek is érdekelhetik:

2 hozzászólás

  1. Szaipne Kiss Mária szerint:

    Köszönöm drága Rita! Annyira nem nyugalmas, mert a ház előtt sok autó robog el, főleg reggel és délutántól, de a hátsó kertet szeretem. Szép estéd legyen. Mari

  2. Tóth Lászlóné Rita szerint:

    Jó lehet ilyen nyugalmas szép helyen élni. Az állatok legalább hálásak. Mondjuk én soha az életben nem mennék el innen, mert én itt születtem, ez a hazám. Neked viszont ott van a családod is, nekem hála Istennek mind itt van.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük