Kis hal meséje
Fodrozik a tó víze
Uszkál a kis kecsege.
Közel úszik a parthoz,
Csodálkozik, kit lát ott:
Lompos farku kis róka
Nézegeti a halat.
Így szól hozzá kedvesen:
“Jer közelebb kecsege!
Napozz velem a parton,
Szép az idő láthatod.”
Így szól a hal: “ismerlek
Közel hozzád nem megyek.
A tyúkudvar üres tán,
Minden szárnyast felfaltál?
Átlátok én a szitán.
A fogad most halra fáj?”
Fodrozik a tó víze,
Elúszik a kecsege.
——-.——
Kis kecsege megbocsáss!
Tudom, a tó nem hazád.
Indokom a szótagszám,
Ezért a tóban uszkálsz.
Tudod, nagyon sok ember
Nem ott él, hol született.
Nem úszkál, csak vegetál.
Ne irigyeljük sorsát!!!