Gondolatok

Elmentem én Felcsútra,
Megnéztem a vasutat.
A mozdony csak álldogált,
Masiniszta szunyókált.

Te, felcsúti kisvonat,
Mért nincs rajtad több utas?
Porfészekből a másikba,
Ki a fene utazgatna…

Jártam még a völgyhídnál.
Az meg a frászt hozta rám.
Azon kívül, hogy szeles,
Nem való az semmire!

Nincsenek ott nagy hegyek,
Hogy azokat átszelje.
Hordtak oda sok földet,
Hogy ott egy kis domb legyen,
Amin a híd átível.

Oh, Te szegény kis Hazám,
Öreg szemem miket lát?
Éheznek az emberek,
Stadionok épülnek,
Azok is mind üresek.