Gondolatok

Vadvirágos rét felett
Szállnak kéklő fellegek.
Szívünk ettől boldog lesz.
Erről verset írni kell.

Kis tollamat megragadom,
Versbe szedem gondolatom.
Írok verset magasztosat,
Néha kicsit bánatosat.

Ha a tollam kissé karcol,
Gondolatom veszni hagyom.
Most a tollam karcol, serceg
Firkálgatok, nem figyelem.

Kérdezgetek:

Miért lett üres a haza,
Hová lett a sok fiatal?
Miért éhes sok kisgyermek,
Miért fagynak meg emberek?

Mért nincs tető fejük felett?
Csőbe húzta a bank őket,
Törlesztőjük sokszoros lett?
Mért nem kaptak segítséget…?

Miből épült sok palota,
Szökőkúttal, halastóval?
Mért annyit érsz, amennyid van,
Mért nincs annyid, mint másoknak?
Akik soha nem dolgoztak.

D i v a t:

A több diploma divat lett,
De a tudás mögötte
Néha igen szegényes.
Ám senkit nem érdekel.
Övék a jó munkahely.

Kultúra:

Hiánycikk már a kultúra.
Fő műsorban celeb villant.
Több milliós a ruhája,
Mégis kilátszik…bokája.

Tollam már nagyon serceg.
Ne ijedezz! befejeztem.