Értelme nincs…? versike

Ma az “Értelme nincs…?” c. versikémmel leplek meg Benneteket.
Antialkoholista lévén talán többet ittam a meggybefőtt levéből, ami már murcisodni kezdett, Avagy: felkiáltottam: Heuréka! Rátaláltam Kukutyinra, amiről eddig nem is tudtam, hogy létező település. Hogy ott zabot is hegyeznek, végképpen nem volt tudomásom. Ez úgy meglepett, hogy a rímek kedvéért irogatni kezdtem. Persze egyéb témák is eszembe jutottak.
Ha valaki talál benne kis értelmet, az csak a véletlen műve.

Értelme nincs…? versike

Égig érő paszuly magot ültettem.
Nem én, hanem mások másztak azon fel.
Lejöttek a kacsával, mi aranyt tojt,
De az átok mégis rajtam maradott.

Uborkafa szára gyenge, leesel,
intelek.
Mégis azon másznak egyre feljebbre.
Aki azt még soha meg nem próbálta,
Rajta nevet a sok hitvány pojáca.

Szamarakon fényes nyereg divatos.
Többi szamár mindegyik rá vágyik most.
Hogy ettől még nem paripa, nem bánja.
Szíve-lelke a csillogást óhajtja.

Elindultak Kukutyinba lóháton.
Kigondolták, ott hegyeznek majd zabot.
De a zab már rég beérett, kaszálták.
Visszalovagoltak hírnek hallatán.

Így esett meg: Kukutyint nem láthatták.
Létezik-e ilyen falu, nem tudják.
Elárulom Néktek én e nagy titkot:
Létezik és hegyeztek is ott zabot
És mindenféle kalászost.