Császárpingvinek élete

Jégmadár, tolladra
Ritkán süt rá a Nap.
Antarktisz hidege
Rabul ejtett téged.

Rideg a te hazád.
Innen el mégse vágysz?
Fekete a frakkod,
Benne sosem táncolsz.

Csoszogva toporogsz,
Hideg széllel dacolsz.

Egyetlen tojásod
Lerakod lábához
Hűséges férjednek.
Keltse ki, őrizze
gyermeked.

Addig te útra kelsz,
Túl a jéghegyeken
Tengerben sok a hal,
Megtöltöd gyomrodat.

Visszatérsz, akkor már
Társad és fiókád
Éhesen várnak rád.
Érzik a hal szagát,
Boldog a kis család.

Átteszi kedvesed
Lábadra gyermeked.
Tovább már te neveld,
Te gondozd, őrizzed.

Hű társad útra kel.
Indul a tengerhez.
Ő hoz majd hasában
Halat a családnak.

Veszélyes, hosszú út,
Amelyen elindul.
Ki otthon maradott,
Nagy viharral dacol.

Szorosan egymáshoz
Bújik, meg ne fagyjon.
Kedves, kis madárka
Hazádhoz hű maradsz.

Elvágyni tán kivánsz,
A sorsod mérte rád:
Te hazád, bár rideg
Itt élned, halnod kell.

/Életükről szóló szép film nyomán./