Nem vagyok én…
“Nem vagyok én már az, aki voltam.”
Nem bocsájtok mindent meg, mint régen.
Meglátom a felhőt is az égen.
Nem esek már senki előtt térdre.
“Nem vagyok én már az, aki voltam.”
Elfeledem csendben a régmúltat.
De, ha ismét megbántotok engem:
Feltépítek a régi sebeket.
Eldalolom csendben, régen mi fájt:
Nagyon sok volt a tövis a rózsán.
Szúrt, bökött, és könnyem húllott rája.
Nap sugara azt felszárította.
De mióta ritkán süt a Nap rám
Nem tűri el szíven hogyha bántják.
Nem leszek én már az, aki voltam.
Nem sírom én vissza a rég múltat.
Idézet: Erdélyi Mihály “Sárgarigófészek”
c. operettjéből való.
