Nagy Magyarok idegenben
Kellemes, békés nyári vasárnap délutánt kívánok Mindenkinek.
Következzék a vers:
Vándorbottal a kezében,
Kevés pénzzel a zsebében
-Lészen a zseb akár üres-
És ifjunti nagy tervekkel,
-Vagy volt, kinek kora éltes-
Elindultak idegenbe.
Egy idegen más világba:
Afrikába, Ázsiába,
Vagy akkor vonzó Amerika
Lett sokaknak úti célja.
Volt, ki indult gyalogosan,
Vonat vitte másikukat.
Csak egy bőrönd volt a társa,
Mikor fölszállt a hajóra.
Úti céljához elérve
Ketté nyílott a bőröndje.
Kis vagyonát víz elvitte.
Tudósok és feltalálók,
Magyar nyelvet felkutató
Sok-sok híres magyar ember
Dicsőséget, soha szégyent
Hozott magyar hazájára.
Ma embere autóval
Indul el a hosszú útra.
Visszatér-e egyszer, később?
Eldönti azt majd az idő.
Mikor a határhoz érnek
Megállnak és visszanéznek,
Elbúcsúznak, könnyhullatva,
Áldást kérve hazájukra?
Én sem tudom kedves Rita, de nem a haza a felelőse, ha elhagyják, hanem azok, akik tettek érte. Legyen az rokon, munkatárs, vagy csak olyan, aki a másét bármi áron is megszerezni kívánja.
Szomorú, szép sorok. Ki tudja, hogy áldást kérnek-e azok, akik autóval hagyják el a hazájukat.
Szeretettel: Rita