Elmegyek, elmegyek

“Elmegyek, elmegyek,
Hosszú útra megyek.”
Elmegyek, eljöttem
Hosszú útat tettem.

Meglelni békémet
Vágyakozik szívem.
Poros köpönyegem
Tisztára töröltem,

Ami kissé rongyos.

Szívemen a foltok
Mint kis pillangónak
Naptól égett szárnya
Vágyik gyógyulásra.

Naplementét nézem,
Azt is mikor felkel.
Soha meg nem értem
Mért’ idegen nékem,

Hiszen a Nap nem más.
Csak az a négy égtáj
Máshogy esik mégis.

Más ízű a kenyér.
Átköszön a szomszéd.
Mosolyog kedvesen.
Megnyugszik a szívem,

Mert haza érkeztem
Messze idegenben.

(Magyar nótából vett idézettel írtam.)