Emlékezés, üzenet

Szép napot kívánok minden kedves Olvasómnak és Mindenkinek.

2026-ban lesz fél évezrede a mohácsi csatának. Hogy ilyen korán megírtam a versemet, oka, lehet lassan le kell tegyem a tollat. Nem mindig azt mondom, amire gondolok, így félő,
hogy amit írok sem az, amire gondolok./ Nyelvújító nem szeretnék lenni, a hontestvér szót mégis megalkottam./

Következzék a vers:

Csele patak víze csobban.
Messze viszi a habokat,
Mik fehéren úsznak rajta.

Itt harcolt a török ellen
II. Lajos serege,
Ki halálát is itt lelte.

Írtak róla krónikások.
Volt olyan, ki mit sem látott.
Leírta azt, amit hallott.

Túlerő volt, mi legyőzte,
Vagy nem küldött segítséget
A széthúzó magyar nemes?

Fél évezred telt azóta.
Maradt a magyar magyarnak
Ellensége.
Harcol testvér testvér ellen,
Ezért nem lesz soha béke
E kis honban.

Ki nem így él,én azt kérem
Soraimtól tekintsen el.

Ma egymásnak üzengetnek,
Pedig nem áll a végeken
A túlerő, török sereg.

Ma legnagyobb ellenséged
Harácsoló hontestvéred,
Kinek nem elég semmi sem.

Őket véded tíz körömmel?
Másik félnek megüzened:
Nincs semmi gond, hisz még néked
Fazekadban fő a leves.