Tépéscsinálók

Hová csatazaj el nem ér
Gyolcsot tép ott sok fürge kéz.
Ismerős, sérült katona,
Ki harctérről most tért haza
Botjára támaszkodva
Mondja el az átélt borzalmakat.
Az asszonynép riadtan
Néz most el a távolba.
Ők nem mennek ki a frontra,
De szívüknek egy darabja
Szerettükkel száll a sírba.
Bár nem hallják csata zaját,
A szapora szívdobbanás
Arcuk színét változtatja,
Félelmüket, haragjukat
Oda írja.
—-.—-
Nincs, akitől kérdezhetnék:
Mért’ nem félted más gyermekét?
Kik harcolnak egymás ellen
Ellenfelet nem ismerve.
Gyűlöletet erölteted,
Abból pénzt, hasznot remélve.

Munkácsy Mihály Tépéscsinálók festménye alapján.
A szótagszámok itt-ott megbotoltak.
Az elválasztás talán nem véletlen.